Ház, lakás villamossági felújítása, elektromos kivitelezés

Egy ingatlan esetén a villamossági felújítás, részleges vagy teljes körű villanyszerelés az egyik legkritikusabb része a felújításnak, mert ez fogja a későbbiekben meghatározni, hogy milyen eszközöket bír meg a villamos hálózat, úgymint elektromos sütő, indukciós főzőlap, elektromos fűtőtest, légkondicionáló egység és elektromos autó fali töltő.

Sokszor tapasztalom, hogy a villanyszerelő által praktikus tanácsokkal kísért előregondolkodás elmaradása milyen szürreális utómunkákat és költségeket róhat a tulajdonosokra. Ebből az útmutatóból betekintést kaphatunk a villanyszerelés munkafázisaiba, illetve, hogy mire érdemes figyelni, valamint hogyan tervezhetünk úgy, hogy később minden kívánságunk költséghatékonyan megvalósítható legyen.

 

A villamossági felújítások jellegük szerint

Lakások teljes körű villamossági felújítása, társasházi villamossági felújítások

Ennek a típusnak a sajátosságai, hogy jellemzően kevesebb munkával jár és a lehetőségek is kötöttebbek. Így például kültéri egységnél, legyen az kamera vagy nagyobb berendezés, a lakóközösség engedélye kell a felhelyezésre. Nagyon régi társasházak esetén a teljesítmény bővítés is korlátokba ütközhet az elavult villamos hálózat miatt, bár a tapasztalatom szerint ez ma már nagyon ritka.

 

Családi ház villanyszerelés

Egy családi ház villanyszerelése során a legnagyobbak a lehetőségek, és itt érdemes a legjobban előre tervezni a villamos berendezések terén, mert ha az alapokat nem építjük ki már a legelején, akkor annak később nemcsak nagy költségvonzata lehet, de adott esetben olyan bontási munkákat is igényelhet, amit már nem szeretnénk elvégezni, gondoljunk itt egy jól berendezett konyhára vagy épp egy szépen kialakított kertre. Jellemzően, amire érdemes gondolni családi házak esetén a teljesség igénye nélkül: napelem előkészítés, elektromos autó fali töltő telepítése, kültéri világítás, kaputelefon, elektromos kapu, kerti tároló vagy garázs, kerti világítás, kerti locsoló, illetve öntözőrendszer vagy szivattyú.

 

Panellakás villanyszerelés

A panel és lakás villanyszerelés részben hasonlít, azonban van egy markánsan eltérő eleme: egy panellakás esetén nem szabad bármit megbontani vagy vésni, és a hornyokat is csak függőlegesen szabad marni, vízszintesen nem. Valamint a panellakásoknál egyes falak megfúrása vagy vésése statikusi engedélyhez kötött. A teljesítmény bővítés is tervköteles lehet. Itt két módon szoktuk megoldani a kábelek, vezetékek elhelyezését: az egyik, hogy készítünk egy gipszkarton álmennyezetet, és akkor a plafonon el lehet vinni minden kábelt, amit az álmennyezet takar. A másik lehetőség, hogy a padló szegélylécek és a stukkó olyan, amelyben a kábelek elvezethetőek. Természetesen ennek is megvannak a saját méretekből adódó korlátai, de szerencsére nagyon igényes megoldásokból sincs hiány. 

Villamos biztonsági felülvizsgáló munkáim során meglepetéssel tapasztaltam, hogy meglehetősen új építésű, 8-10 éves házaknál egyes a szakmában szabályosnak elfogadott megoldások nem állják ki az idő próbáját. Ezen gyakorlati tapasztalatokat és a villamosmérnöki hátteremet felhasználva olyan rendszereket építek, amelyekre nyugodt szívvel tudok 10 éves szerződéses garanciát adni.

Az alábbiakban megvalósítás folyamatába kaphatunk betekintést praktikus tippekkel kiegészítve, szakzsargon nélkül.

 

Az elektromos kivitelezés, villanyszerelés munkafázisai

1. Helyszíni felmérés, tanácsadás, közös tervezés

A villanyszerelési munkák első lépése a felmérés és közös tervezés, ami abból áll – amennyiben nincs egy már elkészült villamos kivitelezési terv –, hogy közös gondolkodással átnézzük az ingatlant és átbeszéljük, hogy milyen elektromos berendezések használata szerepel az elképzelések között. Több, mint egy évtized alatt nyilvánvalóan rengeteg megoldással és igénnyel találkoztunk, így sok olyan kérdést és praktikus javaslatot is megfogalmazunk ilyenkor, ami elsőre akár nem merül fel, vagy épp nem jut az ember eszébe. Fontos, hogy már a legelején minden felhasználási területre fény derüljön, mert ez alapján lesznek kiépítve az áramkörök, és ez alapján lesznek méretezve a vezetékek, a villamos hálózat és a kiselosztó szekrény, közkeletű nevén a biztosítéktábla. A felmérés alkalmával felmérjük a mérőhely állapotát is és eldöntjük, hogy szükséges-e teljesítmény növelés, erről bővebben a regisztrált villanyszerelő oldalamon olvashat.

A teljesség igénye nélkül, néhány dolog, amire érdemes gondolni az elektromos hálózat felújítása, tervezése során:

• Kapcsolók, konnektorok (dugaljak) helye, funkciója:
  
  • Honnan szeretnénk kapcsolni a lámpákat, egy helyről vagy több helyről?
  • Gyerekzáras legyen a konnektor vagy sem? Ami lent van, az lehet igen, ami magasan, például a páraelszívó esetén, ott nyilván felesleges.
  • Hol lesz a csengő?
  • Honnan fogunk dolgozni, hol lehet szükség a laptop, nyomtató, szkenner, esetleg router számára egyszerre több dugaljra?
  • Hol lesz a mosógép, lesz-e elektromosan fűtött törölközőszárító?
• Világítás:
  • Milyen lámpatestek felszerelése biztosítaná a megfelelő fénymennyiséget? Mennyezeti lámpák, spot lámpa, olvasólámpa, háttér és hangulati világítások.
  • Lesz-e LED szalag? Ennek hol lesz a megtáplálása? Az erős és gyengeáramú megtáplálást érdemes előre külön-külön megtervezni, mert egy LED szalaghoz tápegység (ahogy sokan nevezik, transzformátor) is kell, ami szintén helyet foglal, és ezt előre átgondolva nem kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy a felújítás végén szembesülünk azzal, hogy csak egy nagyon alkalmatlan helyre tudjuk tenni. Tipikusan ilyen lehet például a konyhapult LED megvilágítása.
• Konyha
  • Páraelszívó helye, mérete?
  • Elektromos főzőlap, sütő áramfelvételi igénye: szükség van-e 3 fázis bevezetésére az elektromos hálózat felújítása során?
• Vizes helyiségek
  • WC és fürdőszoba ventilátorok: automatikus üzem, zajszint, méret és design
  • Borotva, hajszárító, elektromos fogkefe dugaljak
  • Törölközőszárító dugalj (amennyiben elektromosan is akarjuk fűteni)
  • Spot-ok, LED lámpák, tükörvilágítás, esetleges hangulati megvilágítás
  • Jakuzzi, szauna, hidromasszász fürdőkád
• Garázs
  • Barkácseszközök, és a garázs áramköreiről működtetett kerti eszközök, például fűnyíró áramfelvétele
  • Esetlegesen 3 fázis kiépítése speciális fogyasztóknak
  • Elektromos autó fali töltő
  • Elektromos garázsajtó, távirányítással
• Kert és kültér
  • Kültéri és kerti lábazati világítás
  • Öntözőrendszer részére elektromos kiállás
  • Elektromos kapu, bejáró
  • Medence
• Gyengeáramú rendszerek
  • Riasztóberendezés
  • Kaputelefon
  • Kamerarendszer
  • Termosztát kábel kiépítés (ez lehet 230V-os is)
• Az épületvillamosság egyéb elemei
  • Napelem: ezt előre tervezve nem kell majd később a falat és a tetőt visszabontani a kismegszakító dobozig, közkeletű nevén biztosítótábláig.
  • Energiatárolási rendszerek
  • H-tarifa (Klíma, hőszivattyú)
  • Elektromos redőny

Gyakorlatilag minden megvalósítható, azonban fontos, hogy az elektromos hálózat tervezése során a megfelelő vezetékek kiállásai ott legyenek, ahova később az esetleg még nem beüzemelt eszközöket helyezni kívánjuk.

2. Régi szerelvények lebontása, ideiglenes áramforrás kialakítása, nyomvonalak kijelölése

Az elektromos hálózat felújítását – amennyiben nem újépítésű házról van szó – értelemszerűen a régi szerelvények szakszerű lebontásával kezdjük. Fel szokott merülni a kérdés, hogy lehet-e e régi csöveket, vezetékeket használni, hogy spóroljunk a lakás villanyszerelés munkálatai során felmerülő költségekkel. Ritkán előfordul, de a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az esetek, illetve a házrészek többségében elengedhetetlen a teljes körű felújítás, és minden vezeték cseréje.

A biztonságos és hatékony munkavégzéshez a villanyszerelés megkezdésekor kialakítunk egy ideiglenes áramforrást, ami egy IP67-es védettségű, azaz pornak és szilárd anyagoknak, valamint vízbemerítésnek ellenálló kiselosztó beüzemelését jelenti.

A tervezés során kialakított elképzelések alapján megtörténik a csatornák és vezetékek nyomvonalának kijelölése, valamint a szerelvénydobozok fészkeinek a kijelölése.

3. Horony- és fészekvésés

A villanyszerelő munkájának egy jelentős részét a horony- és fészekvésés teszi ki, amely laikusként szemlélve egész egyszerűnek tűnhet, ezzel szemben azonban nagyon időigényes és fizikailag is ez a legmegterhelőbb munkafázis a lakás villanyszerelés során. A gyakorlati tapasztalat az, hogy az embert mindig érik meglepetések többek között vízcsövek, váratlanul előbukkanó lefolyók illetve acél tartógerendák formájában, így a legaprólékosabb tervezés sem garancia arra, hogy akadálymentes lesz a munkavégzés, de természetesen ez a szakma és az építkezés természetes velejárója.

4. Kötő- és szerelvénydobozok beépítése, kábelcsatornák felhelyezése, beépítése

Ez talán az elektromos kivitelezés egyik leglátványosabb eleme, és a tulajdonosok is ekkor szokták egyre kézzelfoghatóbban látni, hogy halad a munka.

Ebben a szakaszban behelyezésre kerülnek a falba a csövek, illetve a garázsban sok esetben falon kívüli szerelést alkalmazva, azon kívülre. A csövek méretezése rendkívül fontos a tervezés során, mert ez teszi lehetővé a megfelelő vezetékek behúzását. Természetesen vannak helyzetek, amikor nem használunk csöveket, ilyen például, ha a mennyezet nagyon szűk vésési mélységet tesz lehetővé. Ilyenkor MM fal kábel kerül behelyezésre a plafonba, amely magassága rendszerint nem haladja meg a 4 millimétert.

A csöveket és a kötődobozokat rendszerint gipsszel vagy egyéb gyorskötésű anyaggal rögzítjük, amely lehetővé teszi, hogy a teljes körű vezetékezés rögtön elkezdődhessen, a villanyszerelő munka megszakítása nélkül.

5. Vezetékek leszabása és behúzása, kötések elkészítése

Az összes áramkör kialakításához behúzzuk a megfelelő méretű és kereszmetszetű vezetékeket, és elkészülnek a vezetékek összekötései.

Mivel a tapasztalatom az, hogy a hibák túlnyomó többsége a kötéseknél keletkezik, a túlmelegedések elsősorban ott jöhetnek létre, ezért törekszem a vezetékek megfelelő méretezésén túl a szükséges kötések számát relatív alacsonyan tartani a lakás elektromos rendszerének kivitelezése során.

Fel szokott merülni a kérdés, hogy meglévő épületnél az elektromos hálózat felújítás során lehetséges-e egy-egy szakaszon a régi vezeték cseréje a már meglévő csatornákban. Ennek elvi lehetősége van, azonban a kábelcsatorna állapotától függően karbantartás, későbbi bővítés miatt lehet érdemes itt is az új szerelés. Esetenként előfordulhat, hogy a régi áramkör vezetékei már belerohadtak a csatornába, és az egészet ki kell emelni.

Vannak természetesen helyzetek, amikor érdemes rövidebb szakaszokat “megmenteni”, megtartani. Ilyen lehet például egy plafon csövezése, ahol a plafon díszítése, egyedi sajátosságai miatt megpróbáljuk a régi vezetékeket kicsalogatni a helyükről és az újakat behúzni helyette.

6. Kiselosztó felhelyezése, bekötése

A kiselosztó, avagy “biztosítéktábla” úgymond a rendszer lelke, minden áramkör itt fut össze. Itt kiemelt szerepe van az elektromos rendszer és kismegszakítók helyes méretezésének, mert a biztonságos és időtálló működést ez garantálja.

Mind családi ház vagy lakás villanyszerelés esetén előfordulhat, hogy a meglévő teljesítmény (amper érték) nem elégséges a teljes rendszer kiszolgálásához. Ez a tervezés során az első találkozó alkalmával már ki szokott derülni, és ez esetben a teljesítménybővítés folyamatát egy regisztrált villanyszerelő segítségével már érdemes a munkálatok megkezdése előtt elindítani, mert ennek az átfutása akár hónapokat is igénybe vehet.

Az elosztó bekötése, illetve bármilyen biztosítéktábla csere esetén nemcsak a vezetékek és a folyasztók méretéhez megfelelő kismegszakítók, “biztosítékok” kiválasztása a fontos, hanem azoknak a szakszerű bekötése is, amelynek részeként ezeket nyomatékra kell húzni!

Minden modulnak meg van adva a gyártó által, hogy milyen nyomatékkal kell a csavarját meghúzni, hogy a kötés se laza se túl szoros ne legyen. Ha túl laza a kötés, túlmelegedhet a rendszer a gyenge kontakt miatt, ha túl szoros, akkor meg a készülék tartása, csavarja rongálódhat meg, ami idővel törvényszerűen ahhoz fog vezetni, hogy “elengedi magát” és a kötés meglazul. Ehhez egy speciális nyomatékcsavarhúzót kell használni, ami egyébiránt minden regisztrált villanyszerelő előírás szerinti kötelező kelléke.

A kiselosztó kötelező tartalmi elemei:

• • Kismegszakítók (biztosíték)
  • Áram-védőkapcsoló (további közismert nevein: FI relé, érintésvédelmi relé, ÉV-relé, életvédelmi relé, illetve ÁVK)

Ajánlott elemei:

• • Túlfeszültség védelem: az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok, villámlások erősen indokolják, hogy a drága készülékek miatt, így például gázkazán, hőszivattyú, klíma, laptop, TV, egy hatékony védelem legyen beépítve az esetlegesen fellépő feszültségtöbblet levezetésére, kivédésére. Ez jelentősen olcsóbb, mint egy új eszköz beszerzése.

Opcionális elemei:

• • Csengő modul
  • Relék
  • Okosotthon rendszerek (Amennyiben ilyenek is vannak tervbe véve a későbbiekben, azt a méretezés miatt érdemes jó előre jelezni a tervezés szakaszában.)
  • Almérő, ha valamelyik fogyasztónak szeretnénk mérni a fogyasztását
  • Főkapcsoló (több áram-védőkapcsoló esetén érdemes betenni, hogy egy kapcsolóval áramtalanítani lehessen az egész rendszert)

Ezután történik meg a rendszer üzembe helyezése és tesztelése, úgymond próbaüzem a villanyszerelés ezen szakaszának lezárásához. Ebben a szakaszban már el szoktam végezni néhány, a villamos biztonsági felülvizsgálat, korábbi nevén érintésvédemi felülvizsgálat elemeihez tartozó mérést, elsősorban az áram-védőkapcsoló működésének méréses tesztjét.

Ezen szakasz után a villanyszerelő munkájában egy szünet következik, amely alatt a burkolás, visszajavítás, festés történik meg.

7. Szerelvények felhelyezése

A szerelvények, kapcsolók, konnektorok, lámpatestek felszerelése, valamint a villanytűzhely bekötés tartozik a villanyszerelés eme zárószakaszába.

Fontos, hogy a villanytűzhely bekötés csak villanyszerelő szakember által végezhető és számla és pecsét nélkül nem lesz érvényes a készülék garanciája, illetve a gyártó vissza is vonhatja azt szakszerűtlen beüzemelés esetén. Egy ilyen nagy értékű készülék esetében ezt nem érdemes megkockáztatni.

Az összes kapcsoló, dugalj stb. felhelyezése után következik a kiépített rendszer végleges üzembe helyezése és a tesztelés.

8. Villamos Biztonsági Felülvizsgálat, mérések elvégzése

Itt az összes elektromos áramkör teljes műszeres tesztje zajlik le, amelynek mérési eredményeit dokumentált formában adom át. A felülvizsgálat megléte felújításánál, bérbeadásnál vagy eladásnál kötelező.

9. Dokumentáció elkészítése és átadása

A teljes körű kivitelezés záró momentuma a villanyszerelés folyamán a teljes dokumentáció elkészítése, amely többek között a következőkből áll:

• • Villamos biztonsági felülvizsgálat mérési eredményei és megfelelőségi igazolás
  • EPH nyilatkozat kiadása (ez a gázóra bekötéséhez és gázbojler üzembe helyezéséhez kötelező)
  • Karbantartási és használati útmutató átadása
  • Egyéb kapcsolatos igazolások, dokumentációk kiadása (elosztó darabvizsgálati jegyzőkönyv, CE megfelelőségi igazolás, stb.)

10. Karbantartás

Mined lakás vagy családi ház esetén fontos a meglévő elektromos rendszerek karbantartása. Az írásos útmutatón felül ezt szóban is elmagyarázzuk és megmutatjuk, hiszen mindenki úgy jegyzi meg a legjobban a dolgokat, ha a gyakorlatban ki is próbálja.

Amennyiben bármilyen kérdése merülne fel, vagy szeretne a várható költségekről tájékozódni, kérem, keressen bizalommal!